Lassan álomba ringatott a szeretet.
Mosolyom kedves álommal meglepett.
Álmomban rózsaszin volt a fekete
és minden végnek, meg volt az eleje.
Derült égből, szivárvány csapott le
hullámok hátán ott ültünk én, meg te.
Sűrű erdő mélyén, szikrázott a nap
s nem gondoltam arra, hogy mi volt tegnap.
Akkor volt jó és ott, ahol voltam,
a holnapot, magam előtt toltam.
De eljött a reggel, s ébredni kellett
és újra ott voltam a terveim mellett.